Mészáros József, vezérigazgató, Debreceni Vagyonkezelő Zrt.:
„A személyi alapom az 706 ezer forint, ha jól emlékszem. - Prémium? - Az igazgatóság kitűzése és teljesítés alapján, ha van van, ha nincs, akkor nincsen.”
Mészáros József ezt eddig sem titkolta, mostantól viszont kötelező közzétennie. Bár a rendelet szerintük aggályos, a BKV példáján okulva betartják azt.
Mészáros József vezérigazgató, Debreceni Vagyonkezelő Zrt.:
„Természetesen ezért gondoljuk, hogy vezetőknek mindenféleképpen kértük is, hogy járuljanak hozzá a közzétételéhez.”
A határidő 15-e volt. A vagyonkezelő délután 4-re tervezte, de aztán ennél valamivel később töltötte fel az adatokat.
Szekeres Antal jegyző, Debrecen:
„Egy intézménynek van egy gondnoka és ahhoz tartozik 3 portás.”
Bár irányító beosztásról van szó, ilyenek nem kerülnek a világhálóra.
Szekeres Antal jegyző, Debrecen:
„Akár a Modemet, akár a Főnixet vagy akár a Tiszk-et.”
Ezek vezetőit viszont érinti a kormányrendelet. A világhálón mi is rákerestünk. A Modem honlapján hiába, a Főnixinfón a letöltések között bukkantunk rá a dokumentumra. Eszerint az ügyvezető havi bruttó 650 ezret keres, a prémium az éves bér 50 százaléka lehet, és jár még havi 400 ezer forint cafeteria. A Tiszk honlapján a magunkról rovatban és a dupla tájékoztatás címszó alatt lett meg az adat. Többek szerint egyébként a nagy nyilvánosság rontja az önkormányzati cégek versenyhelyzetét.
Bak Ferenc gazdasági igazgató, Debreceni Vagyonkezelő Zrt.:
„Nálunk is jó szakemberek dolgoznak, ezt bátran kijelenthetjük, akkor kaphat egy jobb ajánlatot a versenyszférából és akkor eltávozik.”
A sokszoros különbség viszont ellentéteket is szülhet. Hajdú-Biharban idén az átlagkereset ugyanis bruttó 164 ezer forint.
Novák Géza osztályvezető, KSH Debreceni Igazgatósága:
„Egy szellemi alkalmazott átlagosan 222 ezer forintot keresett, míg egy fizikai 114 ezer forintot.”
A város jegyzője attól tart, a rendelet több törvénnyel nincs összhangban.
Szekeres Antal jegyző, Debrecen:
„Nem biztos, hogy alkotmányossági szempontból is megállja a helyét, ezért mi tervezzük, hogy e tárgykörben az alkotmánybírósághoz fordulunk. A másik probléma az, hogy nem kellően egyértelmű a cégvezető mulasztása esetén a kiszabható szankció és a büntetés mértéke.”
A jegyző szerint ez a cégbíróság hatásköre, ott azonban nem tudnak róla, ahogy a PSZÁF-nál és az Állami Számvevőszéknél sem tudták megmondani, hogy ki és hogyan szankcionál.